Mindannyian szeretjük a gyűrűket, nemünktől, korunktól és társadalmi helyzetünktől függetlenül. Ma ez a dísz a gardrób kiegészítőjeként szolgál tulajdonosának egyéniségének hangsúlyozására. De gondoltál már arra, mit jelentenek a gyűrűk a különböző kultúrákban? A mai cikkünkben arról beszélünk, hogy mit szimbolizál a gyűrű.
Egy kötelék két ember között
Az ősi mítoszok és legendák szerint a gyűrű zárt körként az integritást és az egységet szimbolizálja. Nincs se eleje, se vége; ezért gyakran az örökkévalósággal és a végtelenséggel társítják. Központi nyílása az a hely, ahol a mennyei erő és az isteni lehelet belép világunkba. A gyűrű a köteléket, a szakszervezetet vagy a fogadalmat szimbolizálja. Éppen ezért a karikagyűrű két szív örök egyesülésének jelölésére és a házassági hűség jeleként használatos.
Az ujjra tekert végtelen régóta a hatalom szimbóluma. Ez egy bizonyos körhöz való tartozás jele. A saját univerzumának tulajdonosának tekintett gyűrű tulajdonosa, amelyet magánál hordott. Ezért a varázslók, papok és királyok nélkülözhetetlen tulajdonságaként szolgált. Ismeretes, hogy Salamon királynak volt egy varázsgyűrűje, amellyel angyaloknak, démonoknak, minden természeti elemnek és szellemnek parancsolhatott.
A gyűrű jelentése az ókori világban
Az ókori Egyiptomban a gyűrűt az örökkévalóság jeleként kör alakban lefektetett zsinór képviselte, amelynek végeit csomóba kötik. Ez a szimbólum gyakran megtalálható az istenek képeiben. Az egyszerű emberek göbös amuletteket használtak gyűrű formájában, amelyeknek meg kellett volna védeniük a betegségektől és más szerencsétlenségektől.
Kínában a kört a világegyetem alapjának tekintették. A gyűrű az örökkévalóság, valamint a méltóság és a hatalom szimbóluma volt. Az egész gyűrű a császár kegyét jelentette, míg egy törött vagy nyitott gyűrű a beosztottak iránti haragját. Az ókori Kínában szokás volt egy ilyen gyűrűt küldeni a száműzetésben élőknek. Ha ez egy egész gyűrű volt, akkor a császár elhatározta, hogy hírnevének megőrzésével helyreállítja ennek az embernek a státuszát. Ha nyílt gyűrű volt, akkor az azt jelentette, hogy az illetőnek már nem volt szabad államügyeket intéznie.
A hinduizmusban Siva isten a lángok körében kozmikus táncot indít, megszemélyesítve egy személy, teremtmény, család, bolygó és az egész univerzum életciklusát. Ez a természet körkörös tánca a teremtés és pusztulás örökkévaló folyamatában. A lángkör által sugárzott fény ugyanakkor az örök mély bölcsességet jelképezi.
Az ókori görögök és rómaiak számára a vasgyűrűk tekintélyt és tiszteletet jelentettek. Csak igen neves emberek viselhették. A Jupiter papjai számára azonban a ruházat kötelező elemei az aranygyűrűk voltak. Úgy tűnik, a püspök gyűrűzik ebből a szokásból származik, amely az isteni szolgálatban való utalást jelöli.
A görög Prométheusz-mítoszban Herkules Zeusz engedélyével kiszabadít egy megláncolt titánt, de azóta Prométheusznak vasgyűrűt kellett viselnie egy sziklatöredékkel. Ez a gyűrű a Mennydörgő iránti engedelmesség jele volt.
Gyűrűk az alkímiában
Az alkímiában a saját farkába harapó kígyó híres szimbóluma. Ouroborosnak hívják. Jelentése az idő fogalmához kapcsolódik. Az idők lefutását pusztulás kíséri, hiszen a múlt helyrehozhatatlanul elvész, vagyis az idő felemészti önmagát. Ugyanúgy, mint a hinduizmusban, a kígyó az emberi élet, a természet és az egész univerzum körforgásaihoz kapcsolódik. Az alkimista kéziratokban egy gyermeket ábrázoló embléma is található, akinek a keze a koponyán nyugszik. A gyermek köré egy kígyó gyűrűt alkot. Ouroboros két fogalmat foglal magába a világ szélsőséges polaritásával kapcsolatban: a gyermeket az élet és a koponyát mint a halál szimbólumát. Egyetlen egészként tekintve ez a jelkép a következőképpen értelmezhető: "Kezdetemben van a végem."